Hungarian Bible

Romans 10

Romans

Return to Index

Chapter 11

1

 

  Mondom tehát: Avagy elvetette-é Isten az ő népét? Távol legyen; mert én is izráelita vagyok, az Ábrahám magvából, Benjámin nemzetségéből való. 

 

 


2

 

  Nem vetette el Isten az ő népét, melyet eleve ismert. Avagy nem tudjátok-é, mit mond az írás Illésről? a mint könyörög Istenhez Izráel ellen, mondván: 

 

 


3

 

  Uram, a te prófétáidat megölték, és a te oltáraidat lerombolták; és csak én egyedül maradtam, és engem is halálra keresnek. 

 

 


4

 

  De mit mond néki az isteni felelet? Meghagytam magamnak hétezer embert, a kik nem hajtottak térdet a Baálnak. 

 

 


5

 

  Ekképen azért most is van maradék a kegyelemből való választás szerint. 

 

 


6

 

  Hogyha pedig kegyelemből, akkor nem cselekedetekből: különben a kegyelem nem volna többé kegyelem. Hogyha pedig cselekedetekből, akkor nem kegyelemből: különben a cselekedet nem volna többé cselekedet. 

 

 


7

 

  Micsoda tehát? A mit Izráel keres, azt nem nyerte meg: a választottak ellenben megnyerték, a többiek pedig megkeményíttettek: 

 

 


8

 

  A mint meg van írva: Az Isten kábultság lelkét adta nékik; szemeket, hogy ne lássanak, füleket, hogy ne halljanak, mind e mai napig. 

 

 


9

 

  Dávid is ezt mondja: Legyen az ő asztaluk tőrré, hálóvá, botránkozássá és megtorlássá. 

 

 


10

 

  Sötétüljenek meg az ő szemeik, hogy ne lássanak, és az ő hátokat mindenkorra görbítsd meg. 

 

 


11

 

  Annakokáért mondom: Avagy azért botlottak-é meg, hogy elessenek? Távol legyen; hanem az ő esetük folytán [lett] az idvesség a pogányoké, hogy ők felingereltessenek. 

 

 


12

 

  Ha pedig az ő esetök világnak gazdagsága, és az ő veszteségök pogányok gazdagsága, mennyivel inkább az ő teljességök? 

 

 


13

 

  Mert néktek mondom a pogányoknak, a mennyiben hát én pogányok apostola vagyok, a szolgálatomat dicsőítem, 

 

 


14

 

  Ha ugyan felingerelhetném az én atyámfiait, és megtarthatnék közülök némelyeket. 

 

 


15

 

  Mert ha az ő elvettetésök a világnak megbékélése, micsoda [lesz] a felvételök hanemha élet a halálból? 

 

 


16

 

  Ha pedig a zsenge szent, akkor a tészta is; és ha a gyökér szent, az ágak is [azok.] 

 

 


17

 

  Ha pedig némely ágak kitörettek, te pedig vadolajfa létedre beoltattál azok közé, és részese lettél az olajfa gyökerének és zsírjának; 

 

 


18

 

  Ne kevélykedjél az ágak ellenében: ha pedig kevélykedel, nem te hordozod a gyökeret, hanem a gyökér téged. 

 

 


19

 

  Azt mondod azért: Kitörettek [az] ágak, hogy én oltassam be. 

 

 


20

 

  Úgy van; hitetlenség miatt törettek ki, te pedig hit által állasz; fel ne fuvalkodjál, hanem félj; 

 

 


21

 

  Mert ha az Isten a természet szerint való ágaknak nem kedvezett, majd néked sem kedvez. 

 

 


22

 

  Tekintsd meg azért az Istennek kegyességét és keménységét: azok iránt a kik elestek, keménységét; irántad pedig a kegyességét, ha megmaradsz a kegyességben; különben te is kivágatol. 

 

 


23

 

  Sőt azok is, ha meg nem maradnak a hitetlenségben, beoltatnak; mert az Isten ismét beolthatja őket. 

 

 


24

 

  Mert ha te a természet szerint való vadolajfából kivágattál, és természet ellenére beoltattál a szelid olajfába: mennyivel inkább beoltatnak ezek a természet szerint valók az ő saját olajfájokba. 

 

 


25

 

  Mert nem akarom, hogy ne tudjátok atyámfiai ezt a titkot, hogy magatokat el ne higyjétek, hogy a megkeményedés Izráelre nézve [csak] részben történt, a meddig a pogányok teljessége bemegyen. 

 

 


26

 

  És így az egész Izráel megtartatik, a mint meg van írva: Eljő Sionból a Szabadító, és elfordítja Jákóbtól a gonoszságokat: 

 

 


27

 

  És ez nékik az én szövetségem, midőn eltörlöm az ő bűneiket. 

 

 


28

 

  Az evangyéliomra nézve ugyan ellenségek ti érettetek; de a választásra nézve szerelmetesek az atyákért. 

 

 


29

 

  Mert megbánhatatlanok az Istennek ajándékai és az ő elhívása. 

 

 


30

 

  Mert miképen ti egykor engedetlenkedtetek az Istennek, most pedig irgalmasságot nyertetek az ő engedetlenségök miatt: 

 

 


31

 

  Azonképen ők is most engedetlenkedtek, hogy a ti irgalmasságba jutásotok folytán ők is irgalmasságot nyerjenek; 

 

 


32

 

  Mert az Isten mindeneket engedetlenség alá rekesztett, hogy mindeneken könyörüljön. 

 

 


33

 

  Óh Isten gazdagságának, bölcseségének és tudományának mélysége! Mely igen kikutathatatlanok az ő ítéletei s kinyomozhatatlanok az ő útai! 

 

 


34

 

  Mert kicsoda ismerte meg az Úr értelmét? vagy kicsoda volt néki tanácsosa? 

 

 


35

 

  Avagy kicsoda adott előbb néki, hogy annak visszafizesse azt? 

 

 


36

 

  Mert ő tőle, ő általa és ő reá nézve vannak mindenek. Övé a dicsőség mindörökké. Ámen. 

 

 


Romans 12

 

 

 

HTMLBible Software - Public Domain Software by johnhurt.com

 


Other Items are Available At These Sites: