Hungarian Bible

Romans 8

Romans

Return to Index

Chapter 9

1

 

  Igazságot szólok Krisztusban, nem hazudok, lelkiismeretem velem együtt tesz bizonyságot a Szent Lélek által, 

 

 


2

 

  Hogy nagy az én szomorúságom és szüntelen való az én szívemnek fájdalma; 

 

 


3

 

  Mert kívánnám, hogy én magam átok legyek, [elszakasztva] a Krisztustól az én atyámfiaiért, a kik rokonaim test szerint; 

 

 


4

 

  A kik izráeliták, a kiké a fiúság és a dicsőség és a szövetségek, meg a törvényadás és az isteni tisztelet és az ígéretek; 

 

 


5

 

  A kiké az atyák, és a kik közül való test szerint a Krisztus, a ki mindeneknek felette örökké áldandó Isten. Ámen. 

 

 


6

 

  Nem lehet pedig, hogy meghiúsult legyen az Isten beszéde. Mert nem mindnyájan izráeliták azok, kik Izráeltől valók; 

 

 


7

 

  Sem nem mindnyájan fiak, kik az Ábrahám magvából valók; hanem: Izsákban neveztetik néked a te magod. 

 

 


8

 

  Azaz, nem a testnek fiai az Isten fiai; hanem az ígéret fiait tekinti magul. 

 

 


9

 

  Mert ígéretnek beszéde ez: Ez idő tájban eljövök, és Sárának fia lesz. 

 

 


10

 

  Nemcsak pedig, hanem Rebeka is, ki egytől fogant méhében, Izsáktól a mi atyánktól: 

 

 


11

 

  Mert mikor még meg sem születtek, sem semmi jót vagy gonoszt nem cselekedtek, hogy az Istennek kiválasztás szerint való végzése megmaradjon, nem cselekedetekből, hanem az elhívótól, 

 

 


12

 

  Megmondatott néki, hogy: A nagyobbik szolgál a kisebbiknek. 

 

 


13

 

  Miképen meg van írva: Jákóbot szerettem, Ézsaut pedig gyűlöltem. 

 

 


14

 

  Mit mondunk tehát: Vajjon nem igazságtalanság-é [ez] az Istentől? Távol legyen! 

 

 


15

 

  Mert Mózesnek ezt mondja: Könyörülök azon, a kin könyörülök, és kegyelmezek annak, a kinek kegyelmezek. 

 

 


16

 

  Annakokáért tehát nem azé, a ki akarja, sem nem azé, a ki fut, hanem a könyörülő Istené. 

 

 


17

 

  Mert azt mondja az írás a Faraónak, hogy: Azért támasztottalak téged, hogy megmutassam benned az én hatalmamat, és hogy hirdessék az én nevemet az egész földön. 

 

 


18

 

  Annakokáért a kin akar könyörül, a kit pedig akar, megkeményít. 

 

 


19

 

  Mondod azért nékem: Miért fedd hát [engem?] [Hiszen] az ő akaratának kicsoda áll ellene? 

 

 


20

 

  Sőt inkább kicsoda vagy te óh ember, hogy versengsz az Istennel? Avagy mondja-é a készítmény a készítőnek: Miért csináltál engem így? 

 

 


21

 

  Avagy nincsen-é a fazekasnak hatalma az agyagon, hogy ugyanazon gyuradékból némely edényt tisztességre, némelyt pedig becstelenségre csináljon? 

 

 


22

 

  Ha pedig az Isten az ő haragját megmutatni és hatalmát megismertetni kívánván, nagy békességes tűréssel elszenvedte a harag edényeit, melyek veszedelemre készíttettek, 

 

 


23

 

  És hogy megismertesse az ő dicsőségének gazdagságát az irgalom edényein, melyeket eleve elkészített a dicsőségre, [mit szólhatsz ellene?] 

 

 


24

 

  A kikül el is hívott minket nemcsak a zsidók, hanem a pogányok közül is, 

 

 


25

 

  A mint Hóseásnál is mondja: Hívom a nem én népemet én népemnek; és a nem szerettet szeretettnek. 

 

 


26

 

  És lészen, hogy azon a helyen, a hol ez mondatott nékik: Ti nem vagytok az én népem, ott az élő Isten fiainak fognak hívatni. 

 

 


27

 

  Ésaiás pedig ezt kiáltja Izráel felől: Ha Izráel fiainak száma [annyi] volna is, mint a tenger fövenye, a maradék tartatik meg. 

 

 


28

 

  Mert a dolgot bevégezi és rövidre metszi igazságban; mivel rövidesen végez az Úr a földön. 

 

 


29

 

  És a mint Ésaiás előre megmondotta: Ha a Seregeknek Ura nem hagyott volna nékünk magot, olyanokká lettünk volna, mint Sodoma, és Gomorához volnánk hasonlók. 

 

 


30

 

  Mit mondunk hát? Azt, hogy a pogányok, a kik az igazságot nem követték, az igazságot elnyerték, még pedig a hitből való igazságot; 

 

 


31

 

  Izráel ellenben, mely az igazság törvényét követte, nem jutott el az igazság törvényére. 

 

 


32

 

  Miért? Azért, mert nem hitből [keresték,] hanem mintha a törvény cselekedeteiből volna. Mert beleütköztek a beleütközés kövébe, 

 

 


33

 

  A mint meg van írva: Ímé beleütközés kövét és megbotránkozás szikláját teszem Sionba; és a ki hisz benne, nem szégyenül meg. 

 

 


Romans 10

 

 

 

HTMLBible Software - Public Domain Software by johnhurt.com

 


Other Items are Available At These Sites: