Hungarian Bible

Mark 16

Luke

Return to Index

Chapter 1

1

 

  Mivelhogy sokan kezdették rendszerint megírni azoknak a dolgoknak az elbeszélését, a melyek minálunk beteljesedtek, 

 

 


2

 

  A mint nékünk előnkbe adták, a kik kezdettől fogva szemtanúi és szolgái voltak az ígének: 

 

 


3

 

  Tetszék énnékem is, ki eleitől fogva mindeneknek szorgalmasan végére jártam, hogy azokról rendszerint írjak néked, jó Theofilus, 

 

 


4

 

  Hogy megtudhasd azoknak a dolgoknak bizonyosságát, a melyekre taníttatál. 

 

 


5

 

  Heródesnek, a Júdea királyának idejében vala egy Zakariás nevű pap az Abia rendjéből; az ő felesége pedig az Áron leányai közül való vala, és annak neve Erzsébet. 

 

 


6

 

  És mind a ketten igazak valának az Isten előtt, kik az Úrnak minden parancsolataiban és rendeléseiben feddhetetlenül jártak. 

 

 


7

 

  És nem volt nékik gyermekük, mert Erzsébet meddő vala, és mind a ketten [immár] idős emberek valának. 

 

 


8

 

  Lőn pedig, hogy mikor ő rendjének sorában papi szolgálatot végzett az Isten előtt, 

 

 


9

 

  A papi tiszt szokása szerint reá jutott a sor, hogy bemenvén az Úrnak templomába, jó illatot gerjesszen. 

 

 


10

 

  És a népnek egész sokasága imádkozék kívül a jó illatozás idején; 

 

 


11

 

  Néki pedig megjelenék az Úrnak angyala, állván a füstölő oltár jobbja felől. 

 

 


12

 

  És láttára megrettene Zakariás, és félelem szállá meg őt. 

 

 


13

 

  Monda pedig az angyal néki: Ne félj Zakariás; mert meghallgattatott a te könyörgésed, és a te feleséged Erzsébet szül néked fiat, és nevezed az ő nevét Jánosnak. 

 

 


14

 

  És lészen tenéked örömödre és vigasságodra, és sokan fognak örvendezni az ő születésén; 

 

 


15

 

  Mert nagy lészen az Úr előtt, és bort és részegítő italt nem iszik; és betelik Szent Lélekkel még az ő anyjának méhétől fogva. 

 

 


16

 

  És az Izrael fiai közül sokakat megtérít az Úrhoz, az ő Istenükhöz. 

 

 


17

 

  És ez [Ő] előtte fog járni az Illés lelkével és erejével, hogy az atyák szívét a fiakhoz térítse, és az engedetleneket az igazak bölcsességére, hogy készítsen az Úrnak tökéletes népet. 

 

 


18

 

  És monda Zakariás az angyalnak: Miről tudhatom én ezt meg? mert én vén vagyok, és az én feleségem [is] igen idős. 

 

 


19

 

  És felelvén az angyal, monda néki: Én Gábriel vagyok, ki az Isten előtt állok; és küldettem, hogy szóljak veled, és ez örvendetes dolgokat jelentsem néked. 

 

 


20

 

  És ímé megnémulsz és nem szólhatsz mindama napig, a melyen ezek meglesznek: mivelhogy nem hittél az én beszédimnek, a melyek beteljesednek az ő idejökben. 

 

 


21

 

  A nép pedig várja vala Zakariást, és csodálkozék, hogy a templomban késik. 

 

 


22

 

  És kijövén, nem szólhata nékik; eszökbe vevék azért, hogy látást látott a templomban; mert ő [csak] integetett nékik, és néma maradt. 

 

 


23

 

  És lőn, hogy mikor leteltek az ő szolgálatának napjai, elméne haza. 

 

 


24

 

  E napok után pedig fogada méhében Erzsébet az ő felesége, és elrejtőzék öt hónapig, mondván: 

 

 


25

 

  Így cselekedett velem az Úr a napokban, a melyekben [reám] tekinte, hogy elvegye az én gyalázatomat az emberek között. 

 

 


26

 

  A hatodik hónapban pedig elküldeték Gábriel angyal Istentől Galileának városába, a melynek neve Názáret, 

 

 


27

 

  Egy szűzhöz, a ki a Dávid házából való József nevű férfiúnak volt eljegyezve. A szűznek neve pedig Mária. 

 

 


28

 

  És bemenvén az angyal ő hozzá, monda néki: Örülj, kegyelembe fogadott! Az Úr veled van, áldott vagy te az asszonyok között. 

 

 


29

 

  Az pedig látván, megdöbbene az ő beszédén, és elgondolkodék, [hogy] micsoda köszöntés ez?! 

 

 


30

 

  És monda néki az angyal: Ne félj Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél. 

 

 


31

 

  És ímé fogansz a te méhedben, és szülsz fiat, és nevezed az ő nevét JÉZUSNAK. 

 

 


32

 

  Ez nagy lészen, és a Magasságos Fiának hivattatik; és néki adja az Úr Isten a Dávidnak, az ő atyjának, királyi székét; 

 

 


33

 

  És uralkodik a Jákób házán mindörökké; és az ő királyságának vége nem lészen! 

 

 


34

 

  Monda pedig Mária az angyalnak: Mimódon lesz ez, holott én férfiat nem ismerek? 

 

 


35

 

  És felelvén az angyal, monda néki: A Szent Lélek száll te reád, és a Magasságosnak ereje árnyékoz meg téged; azért a mi születik is szentnek hivatik, Isten Fiának. 

 

 


36

 

  És ímé Erzsébet, a te rokonod, ő is fogant fiat az ő vénségében; és ez [már] a hatodik hónapja néki, a kit meddőnek hívtak: 

 

 


37

 

  Mert az Istennél semmi sem lehetetlen. 

 

 


38

 

  Monda pedig Mária: Imhol az Úrnak szolgálója; legyen nékem a te beszéded szerint. És elméne ő tőle az angyal. 

 

 


39

 

  Fölkelvén pedig Mária azokban a napokban, nagy sietséggel méne a hegységbe, Júdának városába; 

 

 


40

 

  És beméne Zakariásnak házába, és köszönté Erzsébetet. 

 

 


41

 

  És lőn, mikor hallotta Erzsébet Mária köszöntését, a magzat repese az ő méhében; és betelék Erzsébet Szent Lélekkel; 

 

 


42

 

  És fennszóval kiálta, mondván: Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse. 

 

 


43

 

  És honnét van ez nékem, hogy az én Uramnak anyja jön én hozzám? 

 

 


44

 

  Mert ímé, mihelyt a te köszöntésednek szava füleimbe hatolt, a magzat örvendezéssel kezde repesni az én méhemben. 

 

 


45

 

  És boldog az, a ki hitt; mert beteljesednek azok, a miket az Úr néki mondott. 

 

 


46

 

  Akkor monda Mária: Magasztalja az én lelkem az Urat, 

 

 


47

 

  És örvendez az én lelkem az én megtartó Istenemben. 

 

 


48

 

  Mert reá tekintett az ő szolgáló leányának alázatos állapotjára; mert ímé mostantól fogva boldognak mondanak engem minden nemzetségek. 

 

 


49

 

  Mert nagy dolgokat cselekedék velem a Hatalmas; és szent az ő neve! 

 

 


50

 

  És az ő irgalmassága nemzetségről nemzetségre [vagyon] azokon, a kik őt félik. 

 

 


51

 

  Hatalmas dolgot cselekedék karjának ereje által, elszéleszté az ő szívök gondolatában felfuvalkodottakat. 

 

 


52

 

  Hatalmasokat dönte le trónjaikról, és alázatosakat magasztalt fel. 

 

 


53

 

  Éhezőket töltött be javakkal, és gazdagokat küldött el üresen. 

 

 


54

 

  Felvevé Izráelnek, az ő szolgájának ügyét, hogy megemlékezzék az ő irgalmasságáról. 

 

 


55

 

  (A miképen szólott volt a mi atyáinknak), Ábrahám iránt és az ő magva iránt mindörökké! 

 

 


56

 

  Marada pedig Mária Erzsébettel mintegy három hónapig; azután haza tére. 

 

 


57

 

  Erzsébetnek pedig betelék az ő szülésének ideje, és szűle fiat. 

 

 


58

 

  És meghallák az ő szomszédai és rokonai, hogy az Úr nagy kegyelmességet cselekedett ő vele; és együtt örülének vele. 

 

 


59

 

  És lőn nyolczad napon, eljövének, hogy körülmetéljék a gyermeket; és az ő atyja nevéről Zakariásnak akarák őt nevezni. 

 

 


60

 

  És felelvén az ő anyja, monda: Nem; hanem Jánosnak neveztessék. 

 

 


61

 

  És mondának néki: Senki sincs a te rokonságodban, a ki ezen a néven neveztetnék. 

 

 


62

 

  És intének az ő atyjának, hogy minek akarja neveztetni? 

 

 


63

 

  Az pedig táblát kérvén, ezt írá, mondván: János a neve. És elcsodálkozának mindnyájan. 

 

 


64

 

  És feloldódék az ő szája és nyelve azonnal, és szóla, áldván az Istent. 

 

 


65

 

  És félelem szállott minden ő szomszédaikra; és Júdeának egész hegyes tartományában elhirdettetének mind e dolgok. 

 

 


66

 

  És szívökre vevék mindenek, a kik hallák, mondván: Vajjon mi lesz e gyermekből? És az Úrnak keze vala ő vele. 

 

 


67

 

  És Zakariás, az ő atyja beteljesedék Szent Lélekkel, és prófétála mondván: 

 

 


68

 

  Áldott az Úr, Izráel Istene, hogy meglátogatta és megváltotta az ő népét, 

 

 


69

 

  És felemelte az üdvösségnek szarvát nékünk az ő gyermekének, Dávidnak házában, 

 

 


70

 

  A mint szólott az ő szent prófétáinak szája által, kik eleitől fogva voltak, 

 

 


71

 

  Hogy a mi ellenségeinktől megszabadít, és mindazoknak kezéből, a kik minket gyűlölnek; 

 

 


72

 

  Hogy irgalmasságot cselekedjék a mi atyáinkkal, és megemlékezzék az ő szent szövetségéről, 

 

 


73

 

  Az esküvésről, a melylyel megesküdt Ábrahámnak, a mi atyánknak, hogy ő megadja nékünk, 

 

 


74

 

  Hogy megszabadulván a mi ellenségeink kezéből, félelem nélkül szolgáljunk néki. 

 

 


75

 

  Szentségben és igazságban ő előtte a mi életünknek minden napjaiban. 

 

 


76

 

  Te pedig kis gyermek, a magasságos [Isten] prófétájának hivattatol; mert az Úr előtt jársz, hogy az ő útait megkészítsed; 

 

 


77

 

  És az üdvösség ismeretére megtanítsad az ő népét, a bűnöknek bocsánatjában. 

 

 


78

 

  A mi Istenünk nagy irgalmasságáért, a melylyel meglátogatott minket a naptámadat a magasságból, 

 

 


79

 

  Hogy megjelenjék azoknak, a kik a sötétségben és a halálnak árnyékában ülnek; hogy igazgassa a mi lábainkat a békességnek útjára! 

 

 


80

 

  A kis gyermek pedig nevekedik és erősödik vala lélekben; és a pusztában vala mind ama napig, a melyen megmutatta magát az Izráelnek. 

 

 


Luke 2

 

 

 

HTMLBible Software - Public Domain Software by johnhurt.com

 


Other Items are Available At These Sites: