Hungarian Bible

Matthew 14

Matthew

Return to Index

Chapter 15

1

 

  Akkor írástudók és farizeusok jőnek vala Jézushoz, Jeruzsálemből, mondván: 

 

 


2

 

  Miért hágják át a te tanítványaid a vének rendeléseit? Mert nem mossák meg a kezeiket, mikor enni akarnak. 

 

 


3

 

  Ő pedig felelvén monda nékik: Ti meg miért hágjátok át az Isten parancsolatját a ti rendeléseitek által? 

 

 


4

 

  Mert Isten parancsolta ezt, mondván: Tiszteld atyádat és anyádat, és: A ki atyját vagy anyját szidalmazza, halállal lakoljon. 

 

 


5

 

  Ti pedig ezt mondjátok: A ki atyjának vagy anyjának ezt mondja: Templomi ajándék az, a mivel megsegíthetlek, az olyan akár ne is tisztelje az ő atyját vagy anyját. 

 

 


6

 

  És erőtelenné tettétek az Isten parancsolatját a ti rendeléseitek által. 

 

 


7

 

  Képmutatók, igazán prófétált felőletek Ésaiás, mondván: 

 

 


8

 

  Ez a nép szájával közelget hozzám, és ajkával tisztel engemet; szíve pedig távol van tőlem. 

 

 


9

 

  Pedig hiába tisztelnek engem, ha oly tudományokat tanítanak, a melyek embereknek parancsolatai. 

 

 


10

 

  És előszólítván a sokaságot, monda nékik: Halljátok és értsétek meg: 

 

 


11

 

  Nem az fertőzteti meg az embert, a mi a szájon bemegy, hanem a mi kijön a szájból, az fertőzteti meg az embert. 

 

 


12

 

  Akkor hozzájárulván az ő tanítványai, mondának néki: Tudod-é, hogy a farizeusok e beszédet hallván, megbotránkoztak? 

 

 


13

 

  Ő pedig felelvén, monda: Minden plánta, a melyet nem az én mennyei Atyám plántált, kitépetik. 

 

 


14

 

  Hagyjátok őket; vakoknak vak vezetői ők: ha pedig vak vezeti a vakot, mind a ketten a verembe esnek. 

 

 


15

 

  Péter pedig felelvén, monda néki: Magyarázd meg nékünk ezt a példázatot. 

 

 


16

 

  Jézus pedig monda: Ti is értelem nélkül vagytok-é még? 

 

 


17

 

  Mégsem értitek-é, hogy minden, a mi a szájon bemegy, a gyomorba jut, és az árnyékszékbe vettetik? 

 

 


18

 

  A mik pedig a szájból jőnek ki, a szívből származnak, és azok fertőztetik meg az embert. 

 

 


19

 

  Mert a szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanubizonyságok, káromlások. 

 

 


20

 

  Ezek fertőztetik meg az embert; de a mosdatlan kézzel való evés nem fertőzteti meg az embert. 

 

 


21

 

  És elmenvén onnét Jézus, Tirus és Sidon vidékeire tére. 

 

 


22

 

  És ímé egy kananeus asszony jövén ki abból a tartományból, kiált vala néki: Uram, Dávidnak fia, könyörülj rajtam! az én leányom az ördögtől gonoszul gyötörtetik. 

 

 


23

 

  Ő pedig egy szót sem felele néki. És az ő tanítványai hozzá menvén, kérik vala őt, mondván: Bocsásd el őt, mert utánunk kiált. 

 

 


24

 

  Ő pedig felelvén, monda: Nem küldettem, csak az Izráel házának elveszett juhaihoz. 

 

 


25

 

  Az asszony pedig odaérvén, leborula előtte, mondván: Uram, légy segítségül nékem! 

 

 


26

 

  Ő pedig felelvén, monda: Nem jó a fiak kenyerét elvenni, és az ebeknek vetni. 

 

 


27

 

  Az pedig monda: Úgy van, Uram; de hiszen az ebek is esznek a morzsalékokból, a mik az ő uroknak asztaláról aláhullanak. 

 

 


28

 

  Ekkor felelvén Jézus, monda néki: Óh asszony, nagy a te hited! Legyen néked a te akaratod szerint. És meggyógyula az ő leánya attól a pillanattól fogva. 

 

 


29

 

  És onnét távozva, méne Jézus a Galilea tengere mellé; és felmenvén a hegyre, ott leüle. 

 

 


30

 

  És nagy sokaság megy vala hozzá, vivén magokkal sántákat, vakokat, némákat, csonkákat és sok egyebeket, és odahelyezék őket a Jézus lábai elé; és meggyógyítá őket, 

 

 


31

 

  Úgy hogy a sokaság álmélkodik vala, látván, hogy a némák beszélnek, a csonkák megépülnek, a sánták járnak, a vakok látnak: és dicsőíték Izráel Istenét. 

 

 


32

 

  Jézus pedig előszólítván az ő tanítványait, monda: Szánakozom e sokaságon, mert három napja immár, hogy velem vannak, és nincs mit enniök. Éhen pedig nem akarom őket elbocsátani, hogy valamiképen ki ne dőljenek az úton. 

 

 


33

 

  És mondának néki az ő tanítványai: Honnét volna e pusztában annyi kenyerünk, hogy megelégítsünk ily nagy sokaságot? 

 

 


34

 

  És monda nékik Jézus: Hány kenyeretek van? Ők pedig mondának: Hét, és néhány halunk. 

 

 


35

 

  És parancsolá a sokaságnak, hogy telepedjenek le a földön. 

 

 


36

 

  És vevén a hét kenyeret és a halakat, és hálákat adván, megtöré, és adá az ő tanítványainak, a tanítványok pedig a sokaságnak. 

 

 


37

 

  És mindnyájan evének, és megelégedének; és fölszedék a maradék darabokat hét teli kosárral. 

 

 


38

 

  A kik pedig ettek vala, négyezeren valának férfiak, asszonyokon és gyermekeken kívül. 

 

 


39

 

  És elbocsátván a sokaságot, beszálla a hajóba, és elméne Magdala határaiba. 

 

 


Matthew 16

 

 

 

HTMLBible Software - Public Domain Software by johnhurt.com

 


Other Items are Available At These Sites: