Hungarian Bible

Job 38

Job

Return to Index

Chapter 39

1

 

  Vadászol-é prédát a nőstény oroszlánnak, és az oroszlánkölykök éhségét kielégíted-é; 

 

 


2

 

  Mikor meglapulnak tanyáikon, [és] a bokrok közt lesben vesztegelnek? 

 

 


3

 

  Ki szerez a hollónak eledelt, mikor a fiai Istenhez kiáltoznak; kóvályognak, mert nincs mit enniök? 

 

 


4

 

  Tudod-é a kőszáli zergék ellésének idejét; megvigyáztad-é a szarvasok fajzását? 

 

 


5

 

  Megszámláltad-é a hónapokat, a meddig vemhesek; tudod-é az ellésök idejét? 

 

 


6

 

  [Csak] összegörnyednek, elszülik magzataikat, vajudásaiktól []megszabadulnak. 

 

 


7

 

  Fiaik meggyarapodnak, a legelőn nagyranőnek, elszélednek és nem térnek vissza hozzájok. 

 

 


8

 

  Ki bocsátotta szabadon a vadszamarat, ki oldozta el e szamárnak kötelét, 

 

 


9

 

  A melynek házául a pusztát rendelém, és lakóhelyéül a sósföldet? 

 

 


10

 

  Kineveti a városbeli sokadalmat, nem hallja a hajtsár kiáltozását. 

 

 


11

 

  A hegyeken szedeget, az ő legelőjén mindenféle zöld [gazt] felkeres. 

 

 


12

 

  Akar-é szolgálni néked a bölény? Avagy meghál-é a te jászolodnál? 

 

 


13

 

  Oda kötheted a bölényt a barázdához kötelénél fogva? Vajjon boronálja-é a völgyeket utánad? 

 

 


14

 

  Bízhatol-é benne, mivelhogy nagy az ereje, és munkádat hagyhatod-é reá? 

 

 


15

 

  Hiszed-é róla, hogy vetésedet behordja, és szérűdre betakarítja? 

 

 


16

 

  Vígan [leng] a struczmadár szárnya: vajjon az eszterág szárnya és tollazata-é az? 

 

 


17

 

  Hiszen a földön hagyja tojásait, és a porral költeti ki! 

 

 


18

 

  És elfeledi, hogy a láb eltiporhatja, és a mezei vad eltaposhatja azokat. 

 

 


19

 

  Fiaival oly keményen bánik, mintha nem is övéi volnának; ha fáradsága kárba vész, nem bánja; 

 

 


20

 

  Mert Isten a bölcseséget elfeledtette vele, értelmet pedig nem adott néki. 

 

 


21

 

  De hogyha néki ereszkedik, kineveti a lovat és lovagját. 

 

 


22

 

  Te adsz-é erőt a lónak, avagy a nyakát sörénynyel te ruházod-é fel? 

 

 


23

 

  Felugraszthatod-é, mint a sáskát? Tüsszögése dicső, félelmetes! 

 

 


24

 

  [Lábai] vermet ásnak, örvend erejének, a fegyver elé rohan. 

 

 


25

 

  Neveti a félelmet; nem remeg, nem fordul meg a fegyver elől; 

 

 


26

 

  Csörög rajta a tegez, ragyog a kopja és a dárda: 

 

 


27

 

  Tombolva, nyihogva kapálja a földet, és nem áll veszteg, ha trombita zeng. 

 

 


28

 

  A trombitaszóra nyerítéssel felel; messziről megneszeli az ütközetet, a vezérek lármáját és a csatazajt. 

 

 


29

 

  A te értelmed miatt van-é, hogy az ölyv repül, [és] kiterjeszti szárnyait dél felé? 

 

 


30

 

  A te rendelésedre száll-é fent a sas, és rakja-é fészkét a magasban? 

 

 


31

 

  A kősziklán lakik és tanyázik, a sziklák párkányain és bércztetőkön. 

 

 


32

 

  Onnét kémlel enni való után, messzire ellátnak szemei. 

 

 


33

 

  Fiai vért szívnak, és a hol dög van, mindjárt ott [terem.] 

 

 


34

 

  Szóla továbbá az Úr Jóbnak, és monda: 

 

 


35

 

  A ki pert kezd a Mindenhatóval, czáfolja meg, és a ki az Istennel feddődik, feleljen néki! 

 

 


36

 

  És szóla Jób az Úrnak, és monda: 

 

 


37

 

  Ímé, én parányi vagyok, mit feleljek néked? Kezemet a szájamra teszem. 

 

 


38

 

  Egyszer szóltam, de már nem szólok, avagy kétszer, de nem teszem többé! 

 

 


Job 40

 

 

 

HTMLBible Software - Public Domain Software by johnhurt.com

 


Other Items are Available At These Sites: