Hungarian Bible

Job 8

Job

Return to Index

Chapter 9

1

 

  Felele pedig Jób, és monda: 

 

 


2

 

  Igaz, jól tudom, hogy így van; hogyan is lehetne igaz a halandó ember Istennél? 

 

 


3

 

  Ha perelni akarna ő vele, ezer közül egy sem felelhetne meg néki. 

 

 


4

 

  Bölcs szívű és hatalmas erejű: ki szegülhetne ellene, hogy épségben maradjon? 

 

 


5

 

  A ki hegyeket mozdít tova, hogy észre se veszik, és megfordítja őket haragjában. 

 

 


6

 

  A ki kirengeti helyéből a földet, úgy hogy oszlopai megrepedeznek. 

 

 


7

 

  A ki szól a napnak és az fel nem kél, és bepecsételi a csillagokat. 

 

 


8

 

  A ki egymaga feszítette ki az egeket, és a tenger hullámain tapos. 

 

 


9

 

  A ki teremtette a gönczölszekeret, a kaszás csillagot és a fiastyúkot és a délnek titkos tárait. 

 

 


10

 

  A ki nagy dolgokat cselekszik megfoghatatlanul, és csudákat megszámlálhatatlanul. 

 

 


11

 

  Ímé, elvonul mellettem, de nem látom, átmegy előttem, de nem veszem észre. 

 

 


12

 

  Ímé, ha elragad [valamit,] ki akadályozza meg; ki mondhatja néki: Mit cselekszel? 

 

 


13

 

  Ha az Isten el nem fordítja az ő haragját, alatta meghajolnak Ráháb czinkosai is. 

 

 


14

 

  Hogyan felelhetnék hát én meg ő néki, és lelhetnék vele szemben szavakat? 

 

 


15

 

  A ki, ha szinte igazam volna, sem felelhetnék néki; kegyelemért könyörögnék ítélő birámhoz. 

 

 


16

 

  Ha segítségül hívnám és felelne is nékem, még sem hinném, hogy szavamat fülébe vevé; 

 

 


17

 

  A ki forgószélben rohan meg engem, és ok nélkül megsokasítja sebeimet. 

 

 


18

 

  Nem hagyna még lélekzetet se vennem, hanem keserűséggel lakatna jól. 

 

 


19

 

  Ha erőre kerülne a dolog? Ímé, ő igen erős; és ha ítéletre? Ki tűzne ki én nékem napot? 

 

 


20

 

  Ha igaznak mondanám magamat, a szájam kárhoztatna engem; ha ártatlannak: bűnössé tenne engemet. 

 

 


21

 

  Ártatlan vagyok, nem törődöm lelkemmel, útálom az életemet. 

 

 


22

 

  Mindegy ez! Azért azt mondom: elveszít ő ártatlant és gonoszt! 

 

 


23

 

  Ha ostorával hirtelen megöl, neveti a bűntelenek megpróbáltatását. 

 

 


24

 

  A föld a gonosz kezébe adatik, a ki az ő biráinak arczát elfedezi. Nem így van? Kicsoda hát ő? 

 

 


25

 

  Napjaim gyorsabbak valának a kengyelfutónál: elfutának, nem láttak semmi jót. 

 

 


26

 

  Ellebbentek, mint a gyorsan járó hajók, miként zsákmányára csap a keselyű. 

 

 


27

 

  Ha azt mondom: Nosza elfelejtem panaszomat, felhagyok haragoskodásommal és vidám leszek: 

 

 


28

 

  Megborzadok az én mindenféle fájdalmamtól; tudom, hogy nem találsz bűntelennek engem. 

 

 


29

 

  Rossz ember vagyok én! Minek fáraszszam hát magamat hiába? 

 

 


30

 

  Ha hóvízzel mosakodom is meg, ha szappannal mosom is meg kezeimet: 

 

 


31

 

  Akkor is a posványba mártanál engem és az én ruháim is útálnának engem. 

 

 


32

 

  Mert nem ember ő, mint én, hogy néki megfelelhetnék, [és] együtt pörbe állanánk. 

 

 


33

 

  Nincs is közöttünk igazlátó, a ki kezét közbe vethesse kettőnk között! 

 

 


34

 

  Venné csak el rólam az ő veszszejét, és az ő rettentésével ne rettegtetne engem: 

 

 


35

 

  Akkor szólanék és nem félnék tőle: mert nem így vagyok én magammal! 

 

 


Job 10

 

 

 

HTMLBible Software - Public Domain Software by johnhurt.com

 


Other Items are Available At These Sites: