Hungarian Bible

Genesis 20

Genesis

Return to Index

Chapter 21

1

 

  Az Úr pedig meglátogatá Sárát, a mint mondotta vala, és akképen cselekedék az Úr Sárával, a miképen szólott vala. 

 

 


2

 

  Mert fogada Sára az ő méhében, és szűle fiat Ábrahámnak az ő vénségében, abban az időben, melyet mondott vala néki az Isten. 

 

 


3

 

  És nevezé Ábrahám az ő fiának nevét, a ki néki született vala, a kit szűlt vala néki Sára, Izsáknak: 

 

 


4

 

  És körűlmetélé Ábrahám az ő fiát Izsákot, nyolcznapos korában, a mint parancsolta vala néki az Isten. 

 

 


5

 

  Ábrahám pedig száz esztendős [vala], mikor születék néki az ő fia Izsák. 

 

 


6

 

  És monda Sára: Nevetést szerzett az Isten, énnékem; a ki csak hallja, nevet rajtam. 

 

 


7

 

  Ismét monda: Ki mondotta volna Ábrahámnak, hogy Sára fiakat szoptat? s ímé fiat szűltem vénségére. 

 

 


8

 

  És felnevekedék a gyermek, és elválasztaték; Ábrahám pedig nagy vendégséget szerze azon a napon, a melyen Izsák elválasztaték. 

 

 


9

 

  Mikor pedig Sára nevetgélni látá az Égyiptombéli Hágárnak fiát, kit Ábrahámnak szűlt vala, 

 

 


10

 

  Monda Ábrahámnak: Kergesd el ezt a szolgálót az ő fiával egybe, mert nem lesz örökös e szolgáló fia az én fiammal, Izsákkal. 

 

 


11

 

  Ábrahámnak pedig igen nehéznek látszék e dolog, az ő fiáért. 

 

 


12

 

  De monda az Isten Ábrahámnak: Ne lássék előtted nehéznek a gyermeknek és a szolgálónak dolga; valamit mond néked Sára, engedj az ő szavának, mert Izsákról neveztetik a te magod. 

 

 


13

 

  Mindazáltal a szolgálóleány fiát is néppé teszem, mivelhogy a te magod ő. 

 

 


14

 

  Felkele azért Ábrahám jó reggel, és vőn kenyeret és egy tömlő vizet, és adá Hágárnak, és feltevé azt és a gyermeket annak vállára s elbocsátá. Az pedig elméne, és bujdosék a Beérseba pusztájában. 

 

 


15

 

  Hogy elfogyott a víz a tömlőből, letevé a gyermeket egy bokor alá. 

 

 


16

 

  És elméne s leűle által ellenébe mintegy nyillövésnyi távolságra; mert azt mondja vala: Ne lássam mikor a gyermek meghal. Leűle tehát által ellenébe, és fölemelé szavát és síra. 

 

 


17

 

  Meghallá pedig Isten a gyermeknek szavát, és kiálta az Isten angyala az égből Hágárnak, és monda néki: Mi lelt téged Hágár? ne félj, mert az Isten meghallotta a gyermeknek szavát, ott a hol van. 

 

 


18

 

  Kelj fel, vedd fel a gyermeket, és viseld gondját, mert nagy néppé teszem őt. 

 

 


19

 

  És megnyitá Isten az ő szemeit, és láta egy vízforrást, oda méne azért, és megtölté a tömlőt vízzel, és inni ada a gyermeknek. 

 

 


20

 

  És vala Isten a gyermekkel, s az felnövekedék, és lakik vala a pusztában, és lőn íjászszá. 

 

 


21

 

  Lakozék pedig Párán pusztájában, és vőn néki anyja feleséget Égyiptom földéről. 

 

 


22

 

  És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. 

 

 


23

 

  Mostan azért esküdj meg énnékem az Istenre itt, hogy sem én ellenem, sem fiam, sem unokám ellen álnokságot nem cselekszel, hanem azzal a szeretettel, a melylyel én te irántad viseltettem, viseltetel te is én irántam és az ország iránt, a melyben jövevény voltál. 

 

 


24

 

  És monda Ábrahám: Én megesküszöm. 

 

 


25

 

  Megdorgálá pedig Ábrahám Abiméleket a kútért, melyet erővel elvettek vala az Abimélek szolgái. 

 

 


26

 

  És monda Abimélek: Nem tudom kicsoda mívelte e dolgot; te sem jelentetted nekem, s én sem hallottam, hanem csak ma. 

 

 


27

 

  Vett azért Ábrahám juhokat, barmokat és adá Abiméleknek; és egymással szövetséget kötének. 

 

 


28

 

  És külön állíta Ábrahám a nyájból hét juhot. 

 

 


29

 

  És monda Abimélek Ábrahámnak: Mire való e hét juh, melyet külön állítál? 

 

 


30

 

  És felele [Ábrahám]: Ezt a hét juhot vedd tőlem, hogy bizonyságul legyenek nékem, hogy én ástam ezt a kútat. 

 

 


31

 

  Azért nevezék azt a helyet Beérsebának, mivelhogy ott esküdtek vala meg mind a ketten. 

 

 


32

 

  Megköték tehát a szövetséget Beérsebában, és felkele Abimélek és Pikhól annak hadvezére és visszatérének a Filiszteusok földére. 

 

 


33

 

  [Ábrahám] pedig tamariskusfákat ültete Beérsebában, és segítségűl hívá ott az örökkévaló Úr Istennek nevét. 

 

 


34

 

  És sok ideig tartózkodék Ábrahám a Filiszteusok földén. 

 

 


Genesis 22

 

 

 

HTMLBible Software - Public Domain Software by johnhurt.com

 


Other Items are Available At These Sites: