Hungarian Bible

Genesis 8

Genesis

Return to Index

Chapter 9

1

 

  Azután megáldá Isten Noét és az ő fiait, és azt mondá nékik: Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet. 

 

 


2

 

  És féljen és rettegjen tőletek a földnek minden állatja az égnek minden madara: minden a mi nyüzsög a földön, és a tengernek minden hala kezetekbe adatott; 

 

 


3

 

  Minden mozgó állat, a mely él legyen nektek eledelűl; a mint a zöld fűvet, nektek adtam mindazokat. 

 

 


4

 

  Csak a húst az őt elevenítő vérrel meg ne egyétek. 

 

 


5

 

  De a ti véreteket, a melyben van a ti éltetek, számon kérem; számon kérem minden állattól, azonképen az embertől, kinek-kinek atyjafiától számon kérem az ember életét. 

 

 


6

 

  A ki ember-vért ont, annak vére ember által ontassék ki; mert Isten a maga képére teremté az embert. 

 

 


7

 

  Ti pedig szaporodjatok és sokasodjatok, nyüzsögjetek a földön és sokasodjatok azon. 

 

 


8

 

  És szóla az Isten Noénak és vele az ő fiainak, mondván: 

 

 


9

 

  Én pedig ímé szövetséget szerzek ti veletek és a ti magvatokkal ti utánnatok. 

 

 


10

 

  És minden élő állattal, mely veletek van: madárral, barommal, minden mezei vaddal, mely veletek van; mindattól kezdve a mi a bárkából kijött, a földnek minden vadjáig. 

 

 


11

 

  Szövetséget kötök ti veletek, hogy soha ezután el nem vész özönvíz miatt minden test; és soha sem lesz többé özönvíz a földnek elvesztésére. 

 

 


12

 

  És monda az Isten: Ez a jele a szövetségnek, melyet én örök időkre szerzek közöttem és ti köztetek, és minden élő állat között, mely ti veletek van: 

 

 


13

 

  Az én ívemet helyeztetem a felhőkbe, s ez lesz jele a szövetségnek közöttem és a föld között. 

 

 


14

 

  És lészen, hogy mikor felhővel borítom be a földet, meglátszik az ív a felhőben. 

 

 


15

 

  És megemlékezem az én szövetségemről, mely van én közöttem és ti közöttetek, és minden testből való élő állat között; és nem lesz többé a víz özönné minden testnek elvesztésére. 

 

 


16

 

  Azért legyen tehát az ív a felhőben, hogy lássam azt és megemlékezzem az örökkévaló szövetségről Isten között és minden testből való élő állat között, mely a földön van. 

 

 


17

 

  És monda Isten Noénak: Ez ama szövetségnek jele, melyet szerzettem én közöttem és minden test között, mely a földön van. 

 

 


18

 

  Valának pedig Noé fiai, kik a bárkából kijöttek vala: Sém és Khám és Jáfet. Khám pedig Kanaánnak atyja. 

 

 


19

 

  Ezek hárman a Noé fiai s ezektől népesedék meg az egész föld. 

 

 


20

 

  Noé pedig földmívelő kezde lenni, és szőlőt ültete. 

 

 


21

 

  És ivék a borból, s megrészegedék, és meztelenen vala sátra közepén. 

 

 


22

 

  Khám pedig, Kanaánnak atyja, meglátá az ő atyjának mezítelenségét, és hírűl adá künnlevő két testvérének. 

 

 


23

 

  Akkor Sém és Jáfet ruhát ragadván, azt mindketten vállokra veték, és háttal menve takarák be atyjok mezítelenségét; s arczczal hátra meg sem láták atyjok mezítelenségét. 

 

 


24

 

  Hogy felserkene Noé mámorából, és megtudá a mit vele az ő kisebbik fia cselekedett vala: 

 

 


25

 

  Monda: Átkozott Kanaán! Szolgák szolgája legyen atyjafiai közt. 

 

 


26

 

  Azután monda: Áldott az Úr, Sémnek Istene, néki légyen szolgája Kanaán! 

 

 


27

 

  Terjeszsze ki Isten Jáfetet, lakozzék Sémnek sátraiban; légyen néki szolgája a Kanaán! 

 

 


28

 

  Éle pedig Noé az özönvíz után háromszáz ötven esztendeig. 

 

 


29

 

  És vala Noé egész életének ideje kilenczszáz ötven esztendő; és meghala. 

 

 


Genesis 10

 

 

 

HTMLBible Software - Public Domain Software by johnhurt.com

 


Other Items are Available At These Sites: